Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Tanácsok kutyatartóknak

Nagyon fontos, hogy a kölyökkutya az első napokban ugyan azt egye, amit a tenyésztőnél megszokott. A táplálék változása (mint minden változás) egy stresszhelyzetet jelent a szervezetnek, ezt nem jó egyszerre időzíteni az anyától és a testvérektől való elszakadás okozta stresszhelyzettel.
Pár nap után elkezdhetünk az eddigi táplálékba belekeverni egy keveset (maximum 20 %-ot) abból a táplálékból amivel etetni fogjuk a kutyát. Minden nap egyre többet keverünk bele, míg végül 4-5 nap alatt fokozatosan átállunk az általuk választott tápra.

 

A kiskutya kiválasztásánál, ha fajtatiszta ebet választunk, ajánlott megnézni több tenyésztőt, és attól vásárolni, ahol nem 50-60 idegesen csaholó, vagy a ketrec végében megbúvó kutya van kis koszos kennelekben elhelyezve, hanem ahol viszonylag kisszámú, de rendezetten tartott, rendszeresen féreghajtott, szemlátomást kiegyensúlyozott, „boldog” kutyákat találunk.

 

Helytelen a kutyát kizárólag színhússal etetni, hiszen ezzel nem fedezzük táplálóanyag igényét, belsőségekre és növényi eredetü táplálékra is szükségük van.

 

A kutya szaglása rendkívül fejlett, a táplálkozásbéli izlését is ez határozza meg, számára a legvonzóbb a zsírokban és fehérjében gazdag állati eredetű táplálék, az édes ízt a legtöbb kutya alig érzékeli. Felesleges és  káros ezért édes eleséget adni, a csokoládé például (főleg az étcsokoládé), bizonyos mennyiség felett mérgezést okoz.

 

 

Kutyabetegségek

 

Mi a hőguta?

Hőguta akkor történik, ha a termelődő hő mennyiségét a szervezet nem képes leadni. A magas hőmérséklet olyan kémiai reakciókat vált ki, mely során leépítik a testből a sejteket, ami aztán kiszáradáshoz és vérsűrűsödéshez vezethet. Ez nagyon nagy terhet ró a szívre, és vérrögök alakulhatnak ki, aminek következtében a szövetek elhalhatnak. A máj, az agy és a belek sejtjeit támadja meg rendszerint először, és ez nagyon gyorsan bekövetkezhet. A normál testhőmérséklet a kutyáknál 38-39 C fok. Ha a hőmérséklet eléri a 41 C fokot, a kutyát agykárosodás veszélyezteti, valamint fennáll a létfontosságú szervek leállásának kockázata. A test hőmérsékletének csökkentése elengedhetetlen. Annak a kutyának is, amely felgyógyul, maradhatnak vissza szervi károsodásai, és élethosszig tartó egészségügyi problémái lehetnek. A 41 C fok feletti hőmérséklet rendkívül veszélyes!

Tünetek:

  • Gyors lihegés
  • Tágra nyílt pupillák
  • A nyál megvastagodása
  • Vörös nyelv
  • Hányás
  • Szédelgés
  • Hasmenés
  • Kóma
A hőguta halálos! A hőguta sürgősségi eset! Hűtsük le a kutyát azonnal vigyük el az állatorvoshoz! Locsoljuk le vízzel, vagy tegyük vízbe (nem túl hidegbe), legyezgessük, vigyük be egy légkondicionált helyiségbe, esetleg szivaccsal törölgessük az ágyékánál és a hasánál, nedvesítsük meg a nyelvét, helyezzünk nedves törölközőt a fejére, nyakára, hasára és lábai közé. Amikor testhőmérséklete 39-40 C fokra csökken, hagyjuk abba a hűtési folyamatot. Ha túl drasztikusan hűtjük le az állatot, más problémák is kialakulhatnak.

A hőguta kezelése

Ha a kutya testhőmérséklete még mindig magas, amikor az állatorvoshoz értek, adhatnak neki egy hideg vizes beöntést, vagy gyomormosást alkalmazhatnak, illetve intravénás injekciót adhatnak, és vért vehetnek. A kutyát ellenőrzés alatt tartják a sokk, veseelégtelenség, szívrendellenesség, légzési nehézség elkerülése és vérrög kialakulásának megakadályozása végett. A kutyának ez esetben oxigént, szőlőcukrot, kortizont, antihisztamint, antikoagulánsokat vagy antibiotikumot adhatnak. Ha állapotát stabilizálják is, szükség van további kezelésekre.

A hőguta megelőzése

Soha ne hagyd kutyádat egy parkoló autóban! Még néhány percre se! A kocsiban lévő hő erősen megnövekedhet néhány perc alatt is, és elérheti a kinti hőmérsékletnél akár 40 fokkal magasabb értéket is. Például 26-27 C fokos kinti hőmérsékletnél, különösen, ha napos helyen hagyjuk, a parkoló autóban a hőmérséklet elérheti a 48-49 C fokot, kevesebb mint 10 perc alatt. Ha egy kicsit leeresztve hagyjuk az ablakot, csak keveset segít, és csak akkor, ha van egy kis szellő.

Ha kint tartod az udvaron,  biztosíts neki árnyékos helyet és friss ivóvizet. Ne feledd, hogy az árnyék a föld forgásának hatására változtatja helyét. Győződj meg arról, hogy a vizes tál elég nagy és, hogy ne boruljon fel túl könnyen.

 

 

Homályos vagy gyulladt szemek

A Keratitist, azaz a szaruhártya gyulladását állatorvosnak kell kezelnie. A homályos, kékesszürke szaruhártyát, amit a Keratitis okoz, nem szabad összekeverni az ún. "kék szemmel", ami a szemek olyan apecifikus vírusfertőzéssel járó elváltozása, minta a hepatitis (ilyenkor a szem általában hamar meggyógyul). A szürke hályog is okozhat homályosodást a szemen, ez leginkább az öregedés problémája. A hályogok látásromlást okozhatnak, s ha az állatorvos úgy véli, hogy az operáció a kutya látásában javulást eredményez, akkor a hályogot el kell távolítani.

 

 

 

Mérgezések
.
Mindenekelőtt azt kell hangsúlyoznunk, hogy soha nem szabad olyan helyen mérget tárolni, ahol a kutya hozzáférhet. Ha minden megelőző intézkedés, és óvatosság ellenére is úgy véljük, hogy a kutyánk mérget evett, egy kis szerencsével elkerülhetjük a méreg felszívódását, ha a kutyát azonnal meghányatjuk. Ha azonban a mérgezés tüneteit már egyértelműen felismertük, azonnal siessünk az állatorvoshoz, és csak útközben kísérletezzünk a hányatással!
A mérgezés tüneteinek jelentkezési ideje attól függően változik, hogy milyen erős a méreg, illetve mennyi jutott a kutya gyomrába. A mérgezett kutyán mindenekelőtt a nyugtalanság jeleit, és bizonyos koordinációs zavarokat tapasztalhatunk, amelyek görcsbe csapnak át. A kutya a lábait kinyújtva tartja, teste megmerevedik, ilyenkor a hirtelen ingerek, érintés, zaj, gyakran kiválthatják a görcsös rohamot. Jó tudni, hogy bármilyen emberi szervezetre veszélyes termék, veszélyes lehet a kutyára is, mégpedig jóval kisebb adagban is.

 

 

 

Rágcsáló-irtószerek okozta mérgezések
.
Ma már ritkábban fordulnak elő ezek a végzetes balesetek, mert a különféle kumarinszármazékokat tartalmazó rágcsálóirtókat kevésbé használják (Rakumin, Tomorin-B, stb.), illetve kivonták a forgalomból, mégis érdemes áttekinteni az ilyen típusú mérgezéseket. A mérgezés úgy jöhet létre, hogy a kihelyezett rágcsálóirtós ízletes csalétkeket a kutyák feleszik vagy a mérgezés miatt lassan mozgó vagy elhullott patkányokat, egereket elfogyasztják. A kumarinszármazékok alapvetően a vér alvadó képességének zavarát okozzák azáltal, hogy gátolják a K-vitamin felhasználását és ezzel a protrombin képződését. Így csökken a különböző véralvadási faktorok vérbeli mennyisége, a fibrinogén-, a prokonvertin-képzés és romlik a vérlemezkék összecsapódási képessége. A kumarin származékoknak közvetlen kapillárist károsító hatása is van. Mindezek következtében az erek már minimális mechanikai hatásra sérülnek. Így csakhamar a test legkülönbözőbb részeiben és gyakran a testnyílásokon keresztül a külvilág felé is vérzések keletkeznek. A testüregekben nagy mennyiségű vér halmozódik fel. Az első klinikai tünetek a méreg felvétele után 18–24 órával jelentkeznek. A kutya bágyadt, nem szívesen mozog, sokat fekszik, étvágytalan. A látható nyálkahártyák először sápadtak, később porcelánfehérek. A testnyílásokból vér szivároghat, ritkán véres vizelés, véres bélsár ürülése is megfigyelhető. A kötőhártya alatt, a szájfenéken vonalszerű vérzés vagy kiterjedtebb véres beszűrődés is mutatkozhat. A mellüregi bevérzést először ismétlődő köhögés, majd egyre súlyosbodó, főleg mozgáskor jól szembetűnő nehezített belégzés jelzi. A kivérzés súlyosbodása nyomán végül a kutya elpusztul. A gyógykezelés lényege a vérátömlesztés. K-vitamint injekció adása a K-vitamin-hatás biztosítására javasolt, a C-vitamin és a kalcium injekciók adása a kiegészítő terápia része. Ha a méreg felvétele rövid időn belül történt, érdemes rögtön meghánytatni a kutyát.

 

 

 

Néhány veszélyes növény
.
Sok lakást díszíti a trópusi kutyatejfélékhez tartozó csodacserje, melynek fehéres tejnedve mérgező. Külsőleg irritálja a bőrt, elfogyasztása erős hányást, hasmenést, vesebántalmakat okozhat. Olykor tudatzavarhoz is vezethet, néha a mérgezés halálos kimenetelű. A mintegy 600 fajt magában foglaló kankalinnemzetség egyetlen tagjának, a szobai kankalinnak levélszőrei erős bőrirritációt képesek előidézni, hólyagképződéssel, viszketéssel kísérve. A csucsorfélék talán legismertebb hazai képviselője, a korallbokor ember számára csupán enyhén veszélyes. Gyakran a szép, piros bogyókat próbálják megkóstolni a gyerekek, de csak nagyon nagy mennyiség bekebelezése okoz rosszullétet, hányást, hasi fájdalmakat.
.
A kutyáknál azonban többször diagnosztizáltak súlyos bélgörcsöket, keringési zavarokat, sőt halálos kimenetelű mérgezést is. 
.
.
Diffenbachia
.
Heves tüneteket okozhatnak a különböző Diffenbachia-fajok is. E dísznövények levele és szára sérülés esetén olyan anyagot választ ki, mely erősen irritálja a száj nyálkahártyáját, duzzadást, viszketést, sőt légzési zavarokat is okozva, ha a kutya lenyeli ezt az anyagot. Mivel a diffenbachia igen heves reakciókat vált ki, ritkán kerül sor nagyobb mennyiség elfogyasztására, mely már károsítaná a gyomrot és a beleket is. A szembe kerülve viszont komoly kötőhártya-gyulladást okoz.
.
.
Leander
.

Kedvelt szobanövény a leander is, mely alkaloidákat és glikozidokat tartalmaz.Ezek az anyagok rosszullétet, heves hányást, hasmenést okozhatnak. Embereknél gyakori a fejfájás, előfordulhatnak keringési zavarok is.
.
.
Tuják (tiszafa, aranyeső)
.
Melyik kutya ne szeretne botokat, ágakat rágcsálni? Nem mindegy azonban, melyik fa vagy bokor ágáról van szó! Bűnügyi regényekből is ismerős lehet a tiszafa, mely korábban kedvelt eszköze volt gyilkosoknak, és öngyilkosoknak egyaránt. A piros bogyó húsának kivételével a növény minden része igen mérgező! Hasonlóan veszélyes az aranyeső, melynek főleg a magjai ártalmasak, de ágainak rágcsálása is mérgezési tüneteket okozhat. Szerencsére a tujákat legtöbbször csak megjelölni szokták kutyáink a levelek ugyanis gyulladást okozó hatóanyagot tartalmaznak, súlyos esetben visszafordíthatatlan folyamatot indítanak el a májban és a vesében.
.
.
Puszpáng vagy buxus (fagyöngy,fenyő tűlevele)
.
Az örökzöld puszpáng vagy buxus levele, sőt kérge is mérgező: hatóanyaga hányást, hasmenést, bélgörcsöket okoz, sőt a központi idegrendszer bénulását is előidézheti. Karácsonykor a csillagszóró és a lametta mellett maga a karácsonyfa illetve a fagyöngy lehet veszélyes kutyánkra nézve. A fagyöngy termésének, leveleinek vagy ágainak elfogyasztása apátiát és mozgászavarokat okoz. Kezelés hiányában a testhőmérséklet csökken, a keringés összeomlik. A fenyőfa esetében a tűlevelek aromatikus olajtartalma irritálja a száj és a torok nyálkahártyáját, illetve a gyomrot és a beleket. Heves reakciók nem lépnek fel, de előfordul, hogy a kutyának sokáig nincs étvágya. Érdekes, hogy már az ágakkal kapcsolatba került víz – pl. esővíz, víz a vázában – is kiválthatja a fent említett tüneteket. Ha kutyánkat mérgező növény elfogyasztásán kapjuk rajta, az állatorvos által beadott hánytató általában megakadályozza a káros következményeket. Hatékony lehet a gyomormosás vagy valamilyen, a mérget megkötő anyag beadása. Fontos a gyors beavatkozás, ne halogassuk az állatorvos kihívását!


Egyéb betegsége

Kötőhártya-gyulladás

Az autóban sok kutya imád utazni. A nyár a nagy kirándulások, nyaralások, utazások ideje. A legtöbb kutya szereti kidugni a fejét a kocsi ablakán, miközben az száguld. Élvezi, hogy a szellőben lobognak a fülei, a szőre, egy-egy illatfelhő úszik el az orra előtt. Mindez nagyon izgalmas, amiért érdemes lelkesedni. Ám gondokat is okozhat ez a magatartás: a nagy erővel a kötőhártyába csapódó porszemcsék, virágpor stb. komoly kötőhártya-gyulladás okozói lehetnek, mely akár fel is lobbanthatja az allergiás hajlamot és egy tartósabb, nem csak a szemre kiterjedő gyulladás oka lehet. A jelei a kipirult "szem", és a megnövekedett szemváladék, mely legtöbbször vízszerűen híg. A huzat okozhat még fülfájdalmakat, arc és homloküregi fájdalmakat, gyulladást is. Az előbbinek fülrázás, fejoldaltartás, rossz közérzet, esetleg láz, és étvágytalanság lehet a tünete, az utóbbinak általában csak az arckoponya nyomásérzékenysége, levertség, étvágytalanság, rágási fájdalmak, rosszabb esetben orrfolyás és lázas állapot. Természetesen mindez nem azt jelenti, hogy felhúzott ablakkal utazzunk, hiszen a légcserére a kutyának nagy melegben nagyobb szüksége van, mint az embernek. Szoktassuk le azonban arról, hogy tartósan kidugja a fejét az ablakon, ami nem jelenthet nagy feladatot, hiszen tudjuk, milyen könnyen tanulnak a kedvenceink, jót is, rosszat is...

 

Hőguta

Minden évben vannak áldozatai a melegnek, különösen, ha a páratartalom is magasabb, amire mostanában többször is volt példa. Sokszor az autóban lesz rosszul egy oda bezárt kutya, de a hétvégéken a déli órákban kutyát futtatók körében rendszeresen előfordul a hőtorlódás kisebb - nagyobb mértékben. A tünetek elég meggyőzőek és figyelemfelkeltők ahhoz, hogy a gazdi azokat időben észrevéve beavatkozhassék. A hőtorlódás első jele, hogy az állat feltűnően intenzíven liheg, az iramot tartani nem tudja, szédül, dülöngél, majd elfekszik. A nyelve szokatlanul kilóg a szájából, színe akár sötét (lila) is lehet utalva az oxigén ellátási problémára, a kialakuló szív eredetű sokkra. Az állat testhőmérséklete olyan kritikus magasságba is szökkenhet, hogy az életébe kerül. Ha felismerjük az első jeleket, megállunk, árnyékben pihentetjük, lelocsoljuk, vagy csak benedvesítjük a szőrét, inni adunk neki, rendbejöhet egy negyed óra alatt. Ha a folyamat tovább is halad, egy bizonyos ponton túl az intenzív állatorvosi ellátás sem képes megmenteni az állatot. A nagyobb testű, főleg az elhízott, sötét színű kutyák talán a legérzékenyebbek, de minden ellenpéldával is lehet találkozni, a pekingi palota kutyától a foxiig. Az élénk vérmérsékletű, örökmozgó kutyák éppúgy veszélyeztetettek, mint a mozgásszervi, vagy belgyógyászati panaszokkal küzdő idősebb kutyák. A hőgutát könnyen megelőzhetjük, ha a mozgatására az esti, vagy a reggeli órákat választjuk a nagy meleget elkerülendő, az autó leállításakor figyelembe vesszük, hogy a bennhagyott állat körüli hőmérséklet nem szökhet-e fel, ha később érkezünk vissza a tervezettnél, ha az idős beteg kutyát nem kötjük ki olyan helyre, ahol szellős árnyékos hely nem áll rendelkezésére, ha a kutya házát árnyékos helyre tesszük.A hőguta kialakulása akkor fenyeget, ha levegőtlen, meleg, párás helységben (pl. parkoló autó!), vagy a tűző napon (pl. láncon) hosszan hagyjuk a sötét bundájú állatot, ami elől nincs lehetősége elbújni. Vészes lezajlású hőtorlódás kialakulhat úgy is, ha meleg (25 C° felett) és magas páratartalmú időben erőteljesen mozgatjuk, futtatjuk, játszunk vele. A kutya nem képes izzadni, hőleadása vezetéssel (hideg kövön fekvés), vagy áramlással (hideg víz ivása), vagy párologtatással, (lihegés) lehetséges. Ha túl hosszú ideig intenzíven liheg, az a vérének sav-bázis egyensúlyát bontja meg, aminek az ilyenkor szinte kötelezően kialakuló shockos állapotban nagy szerepe van. Az ilyen kutya ijedt tekintetű, erei kitágulnak, ami a nyálkahártyán látható, erőteljesen liheg, hőmérséklete kritikusan magas is lehet, (41-42 C° körül) öklendezik, esetleg hány, orrából habos váladék szivároghat, elfekszik. Később már a tudatvesztést, a komatózus állapotot jelzik a szűk pupillák, ez után légzésmegállással is számolhatunk. Az ilyen állatot azonnal árnyékba kell vinni, hűteni locsolással, hideg vízzel itatni, (ha még lehet) esetleg a végbelébe is ömleszthetünk néhány liter vizet (nem nagy nyomással megnyitott, csapra szerelt locsolócsővel !) , és késlekedés nélkül állatorvoshoz kell vinni. Ha a túl magas belső hőmérséklet nem tartott sokáig, általában gondos gyógykezeléssel az állat megmenthető. Sajnálatosan gyakori azonban, hogy vagy a túl későn való észlelés és a gyógykezelés elkezdésének késlekedése, vagy a folyamat túlságosan heves lezajlása miatt a súlyos hőtorlódásban szenvedő állat minden segítség ellenére is elpusztulhat.Gyakran érkeznek azzal az állattulajdonosok az állatorvoshoz, hogy a kutya lázas. Ezt egy széles körben elterjedt nézetre alapozzák, miszerint, ha a kutya orra meleg és száraz, akkor lázas, ha hideg és fénylően nedves, akkor a kutya jó egészségnek örvend. Ha végbélben hőmérsékletet mérünk egy erre alkalmas lázmérővel, ez az összefüggés nem igazolható mindig! Tartós, és magas láz esetén általában valóban lehet meleg és száraz, de ilyenkor más is jelzi ezt már: a lágyék, a hónalj, a fülek bőre érezhetően szinte forró, az állat tekintete "megtört", szomorú, a szemek mélyen ülővé, és csillogóvá válnak. Az állat nem szívesen mozog, liheg, a hideg padlón minél nagyobbra szétterülve fekszik és hűti magát. A kutya normális testhőmérséklete függ a nagyságától (testsúlyától). Minél nagyobb az állat tömege, annál alacsonyabb az átlaghőmérséklete. Egy törpe fajta (pl.: törpeuszkár, törpe schnauzer, yorkshire terrier, stb.), melyek átlagos testsúlya 5 kg körül, vagy az alatt van, magas, 39-39,5 C° alaphőmérsékletűek. A nagy testsúlyú állatoknak (pl.: bernáthegyi, kaukázusi juhász, újfundlandi, stb.) 38- és 38.5 C° körüli az átlaghőmérsékletük. Ennél fogva kiskutyánál egy esetleges 40 C°-os hőmérséklet csak hőemelkedésnek, a nagykutyában mért 40 C° már súlyos lázas állapotot takar. Mindebből az következik, hogy érdemes otthon kinevezni egy hőmérőt, mely attól kezdve csak a kutyánál használatos, és megmérni a végbélben a hőmérsékletet, ha bizonytalanok vagyunk állapotát illetően, mert csak ez a mérés szolgáltat megfelelő adatot!

Allergia

Az állatok is ugyan abban a kémiai anyagoktól zsúfolt és szennyezett világunkban élnek, mint mi, ezért nem lehet csodálkozni azon, ha az allergiás megbetegedések száma folyamatosan nő. Számtalan allergiás jelenség létezik, most a gyógyszerekre kialakuló jelenségeket lesz szó. A penicillin és származékai, mint potenciális allergiát kiváltó tényező,- ismert jelenség. De elvileg minden gyógyszer, legyen az injekciós, vagy tablettás készítmény, kiválthat heves, vagy kevésbé heves reakciókat! Viszonylag gyakori antibiotikumoknál, vagy vitamin készítményeknél. Előfordul, hogy a vakcina (oltóanyag) beadása után tapasztalunk ún. korai típusú allergiás jelenségeket. Milyen tüneteket lehet felfedezni az ilyen állaton? A leggyakoribb, hogy a fejen, azon belül is a pofa oldalsó felületén, az ajkakon, a szemhéjakon a száj környékén kisebb nagyobb duzzanat jön néhány perc-óra alatt létre, mely, ha az egész arckoponyának megfelelő területet elfoglalja, olyan benyomást kelt, mintha más állattal állnánk szemben. (Vizilófej) E látvány lehet ijesztő, de a valódi gondot inkább a torok és a gége táján kialakuló hasonló eredetű nyálkahártya duzzanat jelentheti, mely ritka, de fulladásveszéllyel járhat. Ezért is kell minden ilyen allergiás eredetű tünetet komolyan venni, (az állatorvos is ezt teszi) és kivizsgálni, mi váltotta ki. Az eredményt az oltási könyvében és a kartonján is fel kell nagy betűkkel tüntetni, nehogy újra ilyen gyógyszert, vagy oltóanyagot alkalmazzunk, mert a válasz hevessége alkalmanként nőhet

Ételallergia

Az allergiás megbetegedések az emberi statisztikákkal szinte párhuzamosan emelkedő tendenciát mutatnak a városi állatokon. A sok ok közül kiemelendő talán a szennyezett levegő korom- és izgató anyagtartalma miatti állandó nyálkahártya izgalom és evvel együtt annak érzékenyítő hatása. A belélegzett porszemcsék és pollenek keltette allergiás tünetek (bőrgyulladás, orr, kötőhártya-gyulladás) mellett egyre gyakoribb a táplálkozás során felvett fehérjékre kialakuló allergia. Míg a légutakon át felvett allergiát kiváltó (allergén) okok vizsgálata bőrteszttel viszonylag könnyedén elvégezhető, addig a táplálkozási allergia oka gyakorta csak hosszas és időrabló, ún: eliminációs diétával fedezhető fel. A lényege ennek abban áll, hogy kiválasztunk egy fehérjeforrást abból a vélhetően sokféléből, amit eleddig etettünk, (mondjuk pl.: a csirkehúst) azt kiegészítjük főzött rizzsel, növényi anyagokkal, egyéb nem fehérjetermészetű természetes anyagokkal, és legalább 3 hétig ezt az összeállítást etetjük. Ennek eredménye az lesz, hogy megtudjuk, a csirkehús-e a "bűnös" fehérje, vagy nem. Ha igen, nem csökkennek meg az allergiás tünetek, vagy csak minimálisan. Ha minden tünet eltűnik, akkor annyit már tudunk, hogy a csirkehús nem oka az allergiának. A legtöbb esetben ez az eredmény csak sokszor három hét múlva ad végleges megoldást. Mindaddig kell "cserélgetni" a táplálékalkotó egyedüli fehérjeforrást, vagy kiegészíteni az eddig adottakat, amíg a tünetek hirtelen valamely fehérje táplálékbani megjelenése nem okozza az eredeti vakaródzást, bőrpírt jelentő tüneteket. Ekkor e megtalált fehérjét minden táplálékából szisztematikusan kihagyva, innentől kezdve a betegség tünetmentes lesz.

Napfény okozta bőrgyulladás

Az ilyen bőrgyulladás az intenzív napfénynek hirtelen, szoktatás nélkül kitett, pigmentmentes bőrfelületeken az ibolyántúli sugarak hatására következik be. A bőr kipirosodása, fájdalmassága, pörkök keletkezése főleg az orrháton, orrtükrön, szemhéjakon, ajkakon és füleken figyelhető meg. A betegségre a skót juhász (ezért nevezik a problémát collie-nose-nak) és a vele rokon kutyafajták hajlamosak. A bőrgyulladás az orrhátnak az orrtükörrel határos területén kezdődik. A bőr kipirul, savós gyulladás, fekély, később pörkképződés figyelhető meg. Ritkán az elváltozás az orrnyílásokra és az orrkagylókra is ráterjed. Az intenzív napfényhatás elkerülése után a folyamat spontán gyógyulásnak indulhat. Súlyos esetben glükokortikoid és antibiotikum-terápia szükséges, helyileg és általánosan is. A kutyák orrát, egyéb nem pigmentált bőrfelületeit fényvédő kenőccsel be kell kenni. Különösen az erős, déltáji napsütéstől kell óvni a napfényre érzékeny bőrű kutyákat